XTERRA Ontario Recap
...not Victoria...
English version- Magyar lejjebb található
My first race as an elite cross triathlete was a blast!
Not only because I had a decent race against some great pro athletes but I got to share the experience with my sister who flew in from Qatar.
I picked her up in Minnesota and our journey begin. We drove up to the Upper Peninsula Michigan to visit my in-laws and recoup from the trip- even though they are located only half-way to Toronto.
In Canada we stayed in a cool little house about a 20 minute drive to the race venue.
There was something to do every day. The sport of triathlon leaves you with not much time to spare even the days leading up to an event.
We scouted the trails on foot and on wheels and searched for some water to swim in. The latter never happened. I did not get a chance to swim for an entire week before the race.
Perhaps not the best idea- we visited Niagara Falls the day before the event. While it was a relatively short, one hour drive from our house, it was still an energy-sapping hot day that I probably should have spent with my feet up, laying on the bed while mentally preparing for the race.
The trails were twisty- sort of what we have here in North Dakota- except that it also included some hills and even more roots and rocks- features that we lack up here in North Dakota.
I always knew that the best (technical) training I get is usually when I race. Not exactly what you would define as ideal but this is how it is.
On race day, for the first time ever, I rode my bike for more than just a few minutes. I joined fellow pro triathlete Chris Ganter for the short loop of the bike course. I don't think for a minute that the half hour we spent riding would have negatively affected my race. On the contrary. The easy riding helped me warm up for the race not only physically but mentally as well.
The pro men started just one minute ahead of the female pro field and another one minute ahead of the amateur field. Race favorite and local pro Karsten Madsen took the lead right after the gun and we didn't see him again until the finish line.
I hang onto the feet of Chris' and another fellow pro and stayed with them for the entire swim. I figured that Chris is a good person to stay with as he's really strong on the bike who can pull me once out riding. The plan worked until we left the water. Then he gapped me in transition and I never saw him again. Once I passed some of the amateur men and female pros back who swam like a fish I found myself in no man's land again. Other pros were a little up ahead while some already behind me. Not a good place to be when you want to go fast as it's easy to forget about the pace for a moment and it can cost seconds or even minutes at the end.
Finished the bike course with still some juice left in the tank. Or just enough to finish the run course relatively strong. I pushed from the beginning but the problem was again that I did not see anyone ahead of me. Once back to Kelso Quarry we had to run a 2k long loop around the lake. There, I could finally see some of my competition up ahead but unfortunately I ran out of real estate and finished in a respectable 6th place.
Before and during the race I used HotShot, the new miracle elixir in hopes to prevent the almost-inevitable muscle cramps I used to get towards the end of every triathlon. I am happy to say that the dreaded cramps could not catch me this time. More trials required for final conclusion. XTERRA USA's and World's will serve as excellent testing grounds.
What did I learn from this race?
1. I need to swim faster- I need to swim more.
2. Gotta practice transitions.
3. Loving this sport and it's worth every drop of sweat.
MAGYAR változat
Nem csak azert volt sikeres ez a kis kirándulás Kanadába mert a verseny jól sikerült, hanem azért is mert a húgommal tudtam eltölteni egy pár napot, aki Qatarból repült át az Óperencián.
Minnesotaban kaptam fel a reptéren majd onnan Michigan állam északi csücskét lőttük be célul, ahol rokonlátogatásról volt szó egy kis túrázással egybekötve. Igaz, csak félúton volt, jól esett megpihenni egy pár napra.
Kanadában, vagyis Toronto várostól nyugatra egy kis házban volt a szállásunk Airbnb-n keresztül.
A napokat inkább edzésekkel és pályabejárassal töltöttük el. Futva és nyeregben (két keréken és nem négy lábon) is oda-vissza bejártam az ösvényeket, igy arra nem lehetett panasz.
A verseny előtti napon, talán nem a legjobbkor, meglátogattuk a Niagara vizesést is. Ugyan a látvánnyal nem volt panasz és csak egy órára volt a szálástől, lehet, hogy mégiscsak jobb lett volna inkább otthon pihenni..
Első volt a számomra, hogy egy hosszabb bemelegitést csináltam a verseny reggelén. Chris Ganter haverommal tekertük le a pálya kisebb, kb 7km-es körét. Elfáradni nem tudtam ettől és szerintem még mentálisan is jobban rá tudtam hangolódni és fellazulni a versenyre.
A pro férfi rajt egy perccel előzte meg a pro női rajtot, akik ugyancsak 1 perccel előnnyel indultak neki az amatőr férfiak előtt. Nem egész féltávnál már utól is ért a leggyorsabb nő majd sorban jöttek a többi halak is. Chris Ganter és egy másik pro lábvizén úsztam végig és ez jó jel is volt a tovabbiakra nézve mert Chris az egyik legerősebb bringás a mezőnyben. Sajnos a depóban sikerült hátrányt összeszedni és akkor láttam utóljara Christ.
A 21km-es rövidke mtb pályát úgy nyomtam, ahogy csak tudtam, de így se sikerült megközelíteni a helyi menőket, akik valószinűleg csukott szemmel
is le tudják tekerni a pályát. Azután, hogy visszaelőztem a halacskákat a bringa pálya elején, már senkit sem láttam magam előtt. A 1okm-es futást bizalommal kezdtem meg, de tudtam, hogy 1-2 perces hátrányban vagyok a pénzes helyhez képest. Futottam, ahogy csak tudtam, de nem sikerült senkire se ráérni. Ahogy visszaérkeztem a Kelso Quarry-ba megláttam verseny társaimat, de azok még mindig 1.5 perccel voltak előttem. Végül is a 2km-es tó körül sikerült fél percet hozni az előttem futón, de megelőzni már nem tudtam. 6. helyen értem be, ami nem egy rossz hely. Ennél többet az adott napon nem tudtam volna kihozni magamból, hacsak nem ragadok rá valakinek a kerekére a bringa kezdetétől.
Mit tanultam a versenyből:
1. Sokkal többet kell úsznom.
2. Gyakorolni kell a depózást.
3. Imádom ezt a sportot és ez minden izzadságcseppet megér.
Results:
My first race as an elite cross triathlete was a blast!
Not only because I had a decent race against some great pro athletes but I got to share the experience with my sister who flew in from Qatar.
I picked her up in Minnesota and our journey begin. We drove up to the Upper Peninsula Michigan to visit my in-laws and recoup from the trip- even though they are located only half-way to Toronto.
In Canada we stayed in a cool little house about a 20 minute drive to the race venue.
There was something to do every day. The sport of triathlon leaves you with not much time to spare even the days leading up to an event.
We scouted the trails on foot and on wheels and searched for some water to swim in. The latter never happened. I did not get a chance to swim for an entire week before the race.
Perhaps not the best idea- we visited Niagara Falls the day before the event. While it was a relatively short, one hour drive from our house, it was still an energy-sapping hot day that I probably should have spent with my feet up, laying on the bed while mentally preparing for the race.
The trails were twisty- sort of what we have here in North Dakota- except that it also included some hills and even more roots and rocks- features that we lack up here in North Dakota.
I always knew that the best (technical) training I get is usually when I race. Not exactly what you would define as ideal but this is how it is.
On race day, for the first time ever, I rode my bike for more than just a few minutes. I joined fellow pro triathlete Chris Ganter for the short loop of the bike course. I don't think for a minute that the half hour we spent riding would have negatively affected my race. On the contrary. The easy riding helped me warm up for the race not only physically but mentally as well.
The pro men started just one minute ahead of the female pro field and another one minute ahead of the amateur field. Race favorite and local pro Karsten Madsen took the lead right after the gun and we didn't see him again until the finish line.
I hang onto the feet of Chris' and another fellow pro and stayed with them for the entire swim. I figured that Chris is a good person to stay with as he's really strong on the bike who can pull me once out riding. The plan worked until we left the water. Then he gapped me in transition and I never saw him again. Once I passed some of the amateur men and female pros back who swam like a fish I found myself in no man's land again. Other pros were a little up ahead while some already behind me. Not a good place to be when you want to go fast as it's easy to forget about the pace for a moment and it can cost seconds or even minutes at the end.
Finished the bike course with still some juice left in the tank. Or just enough to finish the run course relatively strong. I pushed from the beginning but the problem was again that I did not see anyone ahead of me. Once back to Kelso Quarry we had to run a 2k long loop around the lake. There, I could finally see some of my competition up ahead but unfortunately I ran out of real estate and finished in a respectable 6th place.
Before and during the race I used HotShot, the new miracle elixir in hopes to prevent the almost-inevitable muscle cramps I used to get towards the end of every triathlon. I am happy to say that the dreaded cramps could not catch me this time. More trials required for final conclusion. XTERRA USA's and World's will serve as excellent testing grounds.
What did I learn from this race?
1. I need to swim faster- I need to swim more.
2. Gotta practice transitions.
3. Loving this sport and it's worth every drop of sweat.
MAGYAR változat
Nem csak azert volt sikeres ez a kis kirándulás Kanadába mert a verseny jól sikerült, hanem azért is mert a húgommal tudtam eltölteni egy pár napot, aki Qatarból repült át az Óperencián.
Minnesotaban kaptam fel a reptéren majd onnan Michigan állam északi csücskét lőttük be célul, ahol rokonlátogatásról volt szó egy kis túrázással egybekötve. Igaz, csak félúton volt, jól esett megpihenni egy pár napra.
Kanadában, vagyis Toronto várostól nyugatra egy kis házban volt a szállásunk Airbnb-n keresztül.
A napokat inkább edzésekkel és pályabejárassal töltöttük el. Futva és nyeregben (két keréken és nem négy lábon) is oda-vissza bejártam az ösvényeket, igy arra nem lehetett panasz.
A verseny előtti napon, talán nem a legjobbkor, meglátogattuk a Niagara vizesést is. Ugyan a látvánnyal nem volt panasz és csak egy órára volt a szálástől, lehet, hogy mégiscsak jobb lett volna inkább otthon pihenni..
Első volt a számomra, hogy egy hosszabb bemelegitést csináltam a verseny reggelén. Chris Ganter haverommal tekertük le a pálya kisebb, kb 7km-es körét. Elfáradni nem tudtam ettől és szerintem még mentálisan is jobban rá tudtam hangolódni és fellazulni a versenyre.
A pro férfi rajt egy perccel előzte meg a pro női rajtot, akik ugyancsak 1 perccel előnnyel indultak neki az amatőr férfiak előtt. Nem egész féltávnál már utól is ért a leggyorsabb nő majd sorban jöttek a többi halak is. Chris Ganter és egy másik pro lábvizén úsztam végig és ez jó jel is volt a tovabbiakra nézve mert Chris az egyik legerősebb bringás a mezőnyben. Sajnos a depóban sikerült hátrányt összeszedni és akkor láttam utóljara Christ.
A 21km-es rövidke mtb pályát úgy nyomtam, ahogy csak tudtam, de így se sikerült megközelíteni a helyi menőket, akik valószinűleg csukott szemmel
is le tudják tekerni a pályát. Azután, hogy visszaelőztem a halacskákat a bringa pálya elején, már senkit sem láttam magam előtt. A 1okm-es futást bizalommal kezdtem meg, de tudtam, hogy 1-2 perces hátrányban vagyok a pénzes helyhez képest. Futottam, ahogy csak tudtam, de nem sikerült senkire se ráérni. Ahogy visszaérkeztem a Kelso Quarry-ba megláttam verseny társaimat, de azok még mindig 1.5 perccel voltak előttem. Végül is a 2km-es tó körül sikerült fél percet hozni az előttem futón, de megelőzni már nem tudtam. 6. helyen értem be, ami nem egy rossz hely. Ennél többet az adott napon nem tudtam volna kihozni magamból, hacsak nem ragadok rá valakinek a kerekére a bringa kezdetétől.
Mit tanultam a versenyből:
1. Sokkal többet kell úsznom.
2. Gyakorolni kell a depózást.
3. Imádom ezt a sportot és ez minden izzadságcseppet megér.
Results:
RSS Feed